Víz volt kikészítve a látogatóknak, ingyenes és interaktív kiállítást néztem meg a város és a folyó múltjáról, majd önkéntes kísérővel felmehettem a toronyba, ahol elmondta az épület/órák/harangok történetét. Nem volt városházi hülye újság, viszont kaptam prospektust a házról, és vehettem képeslapot, miegyebet. (Erről a helyi szuvenírről míg eszemnél vagyok felötlik, hogy Oslóban a parlamenti kisboltban az épülettel díszített alsógatyát és bugyit is lehetett kapni. Képzeljük el mindezt itthon.)
Brisbane-ben volt mindez, szívesen elküldeném oda Kocsis Mátét és osztálytársait egy útra, hogy megnézzék, milyen az, amikor valakik komolyan veszik, hogy szolgáltatnak. Na persze nem hosszú időre, épp elég jó nekik itt is, sajnos úgy, hogy közben a mi vérünket szívják. Vagy esetleg végleg, hadd botladozzanak ott, ahol igen kevés dolgot értenének, mi viszont már azzal jól járnánk, ha tizenötezer kilométerre lennének:)
Utolsó kommentek