Kevesen tudják, hogy az egyházi szorzó bizonyos feladatok ellátásakor állami plusztámogatást jelent egyházi fenntartású intézményeknek. Nem kevés pénzről van szó, néhol ez az alaphozzájárulás kétharmadát is meghaladja. Néhány napja bekerült egy törvénytervezet a nagy ház elé, ami egy megállapodással a Máltai Lovagrend szervezeteinek is biztosítaná az egyházi szorzót. Így - bár a normatíva jövőre változatlan - például a Máltai Szeretetszolgálat minden 1000 Ft helyett csaknem 1700 Ft-hoz juthat. A tervezet indoklása olyan, mintha a fából vaskarikát osztály bürokratái készítették volna.
Tessék olvasgatni:
"A Megállapodás megkötésével a Szuverén Máltai Lovagrend elsődleges célja, hogy magyarországi ún. kijelölt szervezetei (pl. a Magyar Máltai Lovagok Szövetsége, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület, a Magyar Máltai Lovagok Alapítvány, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Alapítvány, valamint a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány) közszolgálati tevékenységük után megkaphassák a jelenleg kizárólag egyházi intézményfenntartóknak járó „egyházi kiegészítő támogatást”. Ennek alapjául a Szuverén Máltai Lovagrend kettős jogi természete szolgál. A lovagrend ugyanis egyrészt a nemzetközi jog, nemzetközi szerződéskötési képességgel bíró, szuverén sui generis alanya, másfelől az Apostoli Szentszék által elismert szerzetesrend („egyházi entitás”). A Megállapodás megkötésével lehetővé válna a Szuverén Máltai Lovagrend számára is, hogy a felek által kijelölt szervezetei – kizárólag normatív állami hozzájárulás, valamint kiegészítő támogatás biztosítása tekintetében – az egyházi intézményfenntartókkal kerüljenek azonos elbírálás alá.
Ez azonban nem jelentené azt, hogy a Szuverén Máltai Lovagrend kijelölt szervezetei – a Megállapodás által – egyházi jogi személyekké/egyházi intézményfenntartókká válnának. Az Együttműködési Megállapodás pusztán rögzíti azt, hogy a kijelölt szervezeteket – az állami támogatás folyósítása tekintetében – úgy kell kezelni mintha egyházi intézményfenntartók lennének. Ennek megfelelően a kijelölt szervezetek nem egyházi intézményfenntartók, ugyanakkor azokkal azonos mértékő támogatást kapnának. Ez a jogértelmezési és jogalkotói megoldás a gyakorlatban nem példanélküli. A Magyar Köztársaság Kormánya több esetben kötött olyan nemzetközi szerződést, mely alapján a tradicionális értelmezés szerint nem nemzetközi szervezetnek minősülı szervezetet (pl. Budapest Collegium, Regional Environmental Center – REC, European Institute of Innovation and Technology – EIT, etc.) kvázi nemzetközi szervezetnek ismert el, s jellemzően nemzetközi szervezeteket megillető kiváltságokat és mentességeket biztosított neki. Az Együttműködési Megállapodás a fentieken túlmenıen a szervezeteknek nem adna érdemi jogosítványokat."
Utolsó kommentek