"Istenek anyja, szórend, ne hagyj el, imádkozott magában, amikor végül hozzákezdett, mert tudta, hogy egy tisztességes magyar fordítás szinte minden esetben a megfelelő szórenden áll vagy bukik. A magyar nyelv szórendje hihetetlenül hajlékony, a legortopédabb tükörfordítást is képes befogadni. De attól az még idegen mondat marad. Talán éppen ezért, hogy a magyar írók többsége is csak az utóbbi években jutott el odáig, hogy a szemhatárát feljebb emelje a mondatnál. Veszélyes terep."
(Dunajcsik Mátyás)
Utolsó kommentek