Arra, hogy miért érdemes csak akkor olvasni a Józsefváros lapot, ha az ember önmaga számára tiltja a gondolkodást, sőt kifejezetten kívánja, hogy manipulálják. Mindhárom a legfrissebb számból.
Kihagyván egy csomó zagyvaságot ugorjunk a 14. oldalra, ahol Kaiser képviselő vállalhatatlan lakásszerzési akcióját (ami kicsit Mr. Bean-szerű a többszöri érvénytelen pályázati anyaggal, de hát nem mehet minden egyből tökéletesen) egy tízéves sztori felemlegetésével "revansoznak". Elegánsan a cikk 1/8-ára hagyva Kaiser rémes és friss történetét a fennmaradó részben valami homályos utalgatások mentén a jogász polgármester a büntetőjogról beszél, persze úgy, hogy már nem lehet mit tenni, mert elévült az egész. Ha valóban a Rév8 felvásárlásos időszakában történt a lakás visszavásárlása, és minden rendben volt, simán perelhető. (Azt máshonnan lehet tudni, hogy a "független lap" az érintett válaszát nem tette be, ami meg sajtótörvény után kiált. Persze ehhez nem értenek, nem a piacnak gyártanak nem sajtóterméket.)
Az oldal másik cikke is szarkenegetés, ahol a volt jegyző elleni eljáráshoz csalnak oda az utolsó mondatban egy másik ügyet, aminek a sajtócikkek alapján semmi köze hozzá. Ez is perképes cikk, a meg hánytató, hogy ennek a pernek az önkormányzati vezetők megengedhetetlen viselkedése az oka. Nem Xantus Judité, a Lucifert más játszotta.
A harmadik legyen mondjuk a Teleki térről szóló, a közösségi tervezés miatt ujjongó cikk a 16. oldalon, miközben ugyanekkor suttyomban fogadtatják el a Horváth Mihály tér nem-közösségi tervezését a testületi ülésen. Az érv, hogy utóbbi az egész kerületé, míg előbbi az ott élőké. Hülék.
Lenne még akár ebben a lapszámban is tréfarépás cikk, de minek folytassam, úgysem olvassák a lapot. Csak azt nem értem, miért erre kell az irdatlan sok pénzt költeni, mikor még mindig sehol a hinta, és a homokozó-javítás.
Fényképezze már valaki a polgármestert ingyen, én meg megírom a tevékenységét fényező cikkeket, ha a spórolásból végre azt teszik, ami a dolguk lenne.
Utolsó kommentek