Az elmúlt hetekben néhány furcsa élmény érte a KB-tagot. Valahogy mindig meglepődik, mikor néhány dolog nagyon komolyan van véve, miközben szerinte apróság, és a véleménykülönbségből hatalmas vita kerekedik. Persze lehet bármi fontos valakinek, de meg kéne engedni, hogy ez különböző mértékű lehessen. Ahogy azt is, más mát gondoljon, és a tévedhetetlenség-érzés sem mindig jó tanácsadó. Rokoni jó tanács: "Az én véleményem én változtathatom meg".
A már emlegett viták remek terepet adnak a sértegetésnek-sértődésnek, egymás kioktatásának, miközben a KB szerint mindez, meg az okok is, túlságosan - vélhetően irreálisan - komolyan van véve. Kicsit olyan, mintha az "én túlfontossága" miatt minden körülöttünk-velünk történő dolog élet-halál harccá fokozódna, és ennek megfelően szeretnénk lenyomni a másikat.
Ez a fekete-fehér világkép sok esetben hasznos, ilyen lehet például a politikai küzdőtér néhány csatája, de a KB-t egyáltalán nem tölti el örömmel, ha egy beszélgetés az egyoldalú kinyilatkoztatásokra korlátozódik. Ugyanis amennyiben ez az egyik fél "stratégiája", óhatatlanul belecsúszik a másik is.
Utolsó kommentek