A Központi Bizottság világa

Skóciából hazaérve valahogy nincs kedvem elmerülni az itthoni szarban, röviden vagy hosszan írni a vérgeci Kocsis-kommunikációról, ahogy a szocik aljadékságáról sem, meg az sem hoz lázba, hogy a kerület évek óta tartó pusztulását nyilvánosan szagolgassam. Csinálok mást,…

Sorkatonaként hajnalban mondvacsinált egészségügyi indokkal Pestre jöttem, azt elintézvén egy gyors otthoni civilbe öltözést követően elmentem a Hősök terére. Késő délután vissza a laktanyába, emésztgetve a nagy különbséget a bent és a kint között. És jött még több…

Volt tegnap.

Ha reggel 6.36-kor írok egy szervíznek, hogy vizsgáztatni kéne a kocsit, és 7 óra után pár perccel visszahívnak, majd a gyors időpont-egyeztetés után a hölgy úgy köszön el, hogy "szeretettel várjuk", akkor most én még alszom, vagy nem értem haza, esetleg itthon jobbra fordultak a…

Van egy remek szomszéd, aki kissé hangosan szereti a zenét hallgatni, ettől meg sokan szenvednek. Kedves vendégeket is szokott fogadni, talán egy közeli hétvégén éjjel  - a zene miatt üvöltve - mesélte egyikőjük a nyitott ablakban, hogy a "cigányok állatok", mert hogyan is…

Fura két nap volt, egy előkerült ismerős a huszonvalahány év szünetet követő találkozás helyett vasárnap kiköltözött Londonba, egy beszélgetés megmaradó lenyomata mozog, és hogy meg lehet nézni egymást követően három filmet úgy, hogy nem áll össze az egész egy masszába.…

Voltam tegnap délután, miközben reggel még hazainduló magyar, meg ablaknál ülő utas egy repülőn, utána bérlet hiánya miatt sétáló pesti - nyolckeres - lakos, aki telefonálgat mindazoknak, akikkel napok óta nem beszélt. Majd miután megtudtam, kinek is néznek, meghallgattam több…

Van ez a címbéli mondás, ami egyszerű túlzásnak tűnik, mégis néha pontosan írja le a valóságot. Nekem például egy több mint 15 éve meghalt baráttal kellene időnként néhány mondatot váltani. Nem sokat, csak színháznézést követően annyit, amíg kiérünk az épületből.…

Van ez a személyes őrangyalság, ami úgy általában elég süketségnek tűnik, legalábbis nekem. Aztán van olyan pillanat az ember életében, amikor meg nem az. Tegnap is ilyen volt, részben a család elhunyt két tagja, részben egy pont 11 éve öngyilkos barát részéről. Ja, meg apám…

Például egy születésnap jó alkalom arra, hogy egy sosem ismert, már meghalt, de sok hónap alatt így is fontossá vált embert reggel az asztalhoz ültessek. Így rámmaradt blogja révén ma közösen kávézhattunk. Ismerkedtünk. Van értelme, persze egyébként is egyre közelebb…

Kávé, jó zene a Tiloson, ráadásul éjjel a telefon csinált magával valamit, úgyhogy ugyan minden máshol van, mint eddig, de megint gyors, működik, használható. Épp tegnap panaszkodtam, hogy lassan csere-érett, mert nagyon komótossá vált, így ideje volt a ráncfelvarrásának…

Hogy felvehettem a piros (vörös tégla színű) GAP belebújós pulóverem, amit Torontóból hoztam a nyáron, és először 1985 nyarán gondoltam arra, hogy milyen jó lenne nekem egy ilyen (mert egy barátom akkor New Yorkban járt, és hozott egy hasonlót magának). Ma aktuálisan már nem…

Tegnap este rövid ideig néztem Kumin Ferencet a tévében, de viselhetetlen volt szegény. Persze nincs jó helyzetben, értem én ezt, de csúsztatni is ésszel kell. Ezt megelőzően egyik öcsémmel beszélgettem, kiderült, hogy ő is döntött: jövő szombaton utazik külföldre dolgozni…

Ma megcsinálták a fűtést is, már csak a festés-mázolás van hátra. Meg a sokadik takarítás, megint por, mindenhol.

Lassan nincs olyan város a geoidon, ahova menni szeretnék, és ne élne ott barát, ismerős, kivéve talán Afrikát, de gondolom, ha keresnék, ott is rátalálnék valakire. A '90-es évek elején volt hasonló menekülési vágy körülöttem, akkor végül kevesebben léptek. Meg a '80-as…

Hangzott el egy tengermenti étterem vacsoraasztalánál, amikor kiderült, hogy norvégül az aranyér szó szerinti fordításban "seggtroll". (A trollokról némi infó itt.)

Hogy ha tegnap este egy mézes-magos édesség nagyjából félig történő elfogyasztása után kukacot láttam kimászni a csemegéből, akkor még reggel is azt érzem, hogy a torkomban is van egy (ezer) állatka? És a legfontosabb, el fog ez valaha múlni?

A tegnap délutánt - sőt az elmúlt másfél hetet - nézve az egyik legigazabb mondás. Konkrétan: épp egy bankautomata elől hív (f)el telefonon egy fiatal (hangú) rendőrnő, aki hosszan próbál meggyőzni arról, hogy valami nem bűncselekmény, mert elkövetője nem akarattal követte…

Most - mint a filmekben - elsődleges a kárenyhítés, meg hogy ne hulljon további bomba a területre, így új szakik keresésével, meg rendőrséggel, és hasonló nyalánkságokkal telnek a napok. Az írás hátrébb szorult, avagy a KB-tag lejjebb csúszott a Maslow-piramison.Remélem,…

Virágokkal. Idén drága mulatság volt, mert a palánták nem akartak nőni, így venni kellett. 

Grétsy Lászlóé, akit - a sajnos tavaly ősszel elhunyt fiával való közös nyári úszótáborok révén - gyerekként a KB-tag nagyon kedves "bácsinak" ismert. Persze 10 év alatt a szülőkorúak mind nénik, bácsik. Aztán mára összeöregedtünk:)

Lehet, hogy nem ment a beillesztés, akkor az origón vagy a videan meg lehet nézni. Illat után kell menni.