Késett a KB-tag a folytatással, mea culpa.
Szóval a Magdolna negyed rehabilitációjának egyik iránya a civil szervezetek "ide csalogatása", illetve a helyiek támogatása volt, valamint a lakosság aktivizálása néhány közösségi cél érdekében. Mehetett volna ez az egész jobban, mint ahogy történt, de mára a negyedben dolgozik többek között a Kapocs Egyesület, a Zöld Fiatalok, és a Kesztyűgyárban az elmúlt fél évbe a Szomszédsági Tanács megalakulásán is dolgoztak. Utóbbi egy találkozás-sorozat volt, melyen sok nonprofit szervezet, lakó vett részt, így a szereplők egyre jobban megismerték egymást.
Aztán volt egy sok alkalmas workshop a Roma Parlament épületének hosszabb távú hasznosításáért, illetve egy - a ZöFi által szervezett - találkozó, ami a kerületi közterületekkel és a közlekedéssel foglalkozott, szintén rengeteg (talán ötven főnyi) emberrel.
A KB-tag sokat szapulta a Rév8-at, mert úgy gondolta, hogy míg a "matériában" (házak felújítása, infrastruktúra, stb.) erősebbek, addig a közösségfejlesztéstől tartanak, nem is megy nekik. Mindezt a Kesztyűgyárra is igaznak gondolta, és szívesen polemizált volna arról, hogy valóban csak a gyerekekkel kell-e foglalkozni, de nem igazán volt kivel. Azért a Kesztyűgyár messze nem felesleges intézmény.
Amikor nyilvánossá vált a Rév8 lassú de alapos kiherélése, amivel együtt járt a Kesztyűgyár működtetési rendszerének változása, a környékbeli civilek többször találkoztak, hogy vajon mit és hogyan tudnak ott elképzelni úgy, hogy akár aktívan beszállnak a ház ügyeibe. Több jó ötlet felmerült, végül abban maradtunk, kidolgozásukkal addig várunk, míg meg nem szondáztatjuk a fenntartó önkormányzatot, mit gondol minderről.
Szondaként egy levél ment a polgármesternek nagyjából három hete, nagyjából a fenti tartalommal. A szondára semmilyen jelzés nem jött.
Utolsó kommentek