Ennyi idő bőven elegendő volt, hogy akklimatizálódjak. Kezdjük az estével: egy busznyi ember sem volt ott a Bazilikánál, a mise rosszul kezdődött (nem egy éve lőttek, ahogy elhangzott, hanem kettő). Megütő volt az, mennyire kevesen gondolták, hogy el kéne menniük, fontos, hogy emlékezzünk arra, ami történt, hogy ne halhasson meg senki így. Hát, érdekes volt.
Aztán írni lehetne a két város kinézete közti különbségről (nem a házakról, az üzemeltetésről), ami kevésbé a lakók sara. Nem lehet csukott szemmel járni-kelni:-)
Meg persze arról is, hogy míg északon hosszasan egyeztetnek, partnereket keresnek, folyamatot terveznek, ahol tiszták a szereplők és a feladatok, addig nálunk egy-két ember eldönt egy sokak életét/munkáját befolyásoló lépést, majd ezt követően próbál mindenki úgy dolgozni, hogy ezt az egészet legalább részben maga felé fordíthassa. Míg előbbi tiszta rendszer, mondhatjuk, hogy konkrét eseményenként demokratikus módon történő döntésekkel, utóbbi egészen más kategória. És ez nem a jobb/baloldal törésvonal, közös a bornírtság, ahogy döntéshozók és kedvezményezettek között is (utóbbiaknak nem az az érdekük, hogy "északi módon" döntsenek, hanem az, hogy nagyobbat haraphassanak.
Ez meg itt egy tüntetéses-napfényes kép a norvég parlamentről, nem az épület, hanem a benne fellelhető értelem miatt. Van kis ajándékbolt is, parlamentes ezzel-azzal, többek között fehérneművel.
Utolsó kommentek