Tanmese annak érdekében, hogy a nyolckerben is tudjanak hova nyúlni ötlettelenség esetén:
Bulgária, tengerparti kistelepülés a helyi "főtér-programmal", azaz egy hosszú sétánnyal, bolgár viacolorral, növényekkel, szökőkúttal, minden más kellékkel. Úgy, ahogy a hazai főtérpályázatokban le van írva, és nem úgy, ahogy az itthoni felújított főterek kinéznek.
Mert ott minden kora reggel néhány helyi fogyatékos ember módszeresen karban tartja a zöld részeket, este mások takarítanak, napközben meg megint mások vigyáznak arra, hogy normálisan menjenek a dolgok. Az egész nagyon aprólékosan ki van dolgozva, ha a hülye turista (e sorok írója) reggel hétkor kávézni megy, akkor épp mellé ér a nagydarab enyhén fogyatékos bácsi, és pont megnyitja az ott lévő csapot, kezd locsolni. Egész héten.
A dolgok egy része ennyire egyszerű. Ki kell találni valamit, rendszerbe kell foglalni, feladatok, elvégzőjük, eszközök, ellenőrzés. Nem drága, hatékony, ráadásul tök eredményes.
Igaz, nagyon más, mint egy projekt-pályázat. Legalább egy helyen ki kéne próbálni a jelenlegi slendriánság alternatívájaként.
Utolsó kommentek