Már reagált a reagens, és csak egy dolgot felejtett ki válaszából. A direkt módon kimondott nem-et.

Írásom a "nem" okainak kifejtése, de valóban, explicit módon nem mondtam ezt ki.

Nem erről, nem így és nem most kívánunk gondolkodni. Úgy is mondhatnám, hogy nem fogjuk alkalmazni az "amit nem akarunk megoldani, arra létrehozunk egy bizottságot" elvét.

Rendelkezünk a számunkra szükséges és elégséges politikai és szakmai tartalommal ahhoz, hogy végre megoldjuk, amit a vajdapeter által leírtakhoz hasonlatos korábbi vitafórumok megoldani nem tudtak.

A prioritás a népszavazás. Ha majd annak ismerjük a végeredményét, akkor az abból következő feladatokat el fogjuk végezni.

Teljesen más megközelítést kíván ugyanis egy többségi igen, mint egy többségi nem.

Többségi igen esetén a szolgáltatás-tervezést fővárosi átlagszintre lecsökkent hajléktalan-számra kell elvégezni, többségi nem esetén pedig annak ötszörösére. (Ez a mostani helyzet.)

Mondhatnám úgyis, hogy ne kezdjünk el addig tervezni, míg azt sem tudjuk, hogy repülőt, vagy autót kell létrehoznunk.

Tények, tér és idő...

2011., Magyarország, 21 éves demokrácia. Ezek azok az elemek, amik nem a kerületi döntéshozóktól függnek. És ez épp elég ahhoz, hogy évszázados demokráciák hosszú idő alatt kicsiszolt működési mechanizmusait csak kellő óvatossággal lehessen applikálni.

A valódi benchmarkok, kontextussal együtt mutatott jó gyakorlatok sztem a józsefvárosiakon kívül nagyon hasznos volna azoknak is, akik némileg hasonló helyzetben vannak, mint a józsefvárosiak, és szívesen tanulnának abból, amit itt jól vagy rosszul fognak csinálni.

Egyébként ha a hollandokhoz képest volna közelebbi, akkor jelzem, hogy a hollandok itt úgy jöttek szóba, mint az Orczy-negyed létező holland tanácsadói. A racionális lakbérrendszer vagy a hivatali korrupció és káosz lehetőségével szembeni ellenszerek olyan feltételek szoktak lenni, amelyet a komoly tanácsadók kikötnek, ha a megbízó igényt tart a tanácsaikra. Úgy látom, tettek is ebben az irányban plusz lépéseket. És ez csak az egyik területe annak, hogy nem olyan végletesen leegyszerűsített a szereposztás, ahogy a tanácsadó láttatja.

@08.szabogabor:

Majd még biztosan folytatjuk, most két megjegyzés, szinte találomra.

Amit itt ír, az teljesen szembe megy azzal, amit a képviselő-testület a minap fogadott el, mint több éves kerület-fejlesztési tervet, és amiről a vezetés határozottan állítja, hogy megvalósítható, és meg is fogják valósítani. Szerintem is túlzás, amiket ott vállaltak, de akkor azt jelenti, hogy vegyük teljesen komolytalannak?

Még fontosabb, hogy értem, hogy egyes szakpolitikákat itt és most kevésbé tartanak fontosnak. Azonban huzamos ideje úgy látom, hogy az intézményrendszer vezetői maguk is úgy viselkednek, mintha kívülállók lennének, legfeljebb nézők, kibicek. Mintha két szociális munkás, pedagógus, közterület-felügyelő, gyermekvédelmis, stb. volna a kerületben: Kocsis Máté és Szabó Gábor. Ha nem így van, hol az ő hangjuk? Ha így van, jó ez így?

@08.szabogabor:

Na még egy sor: Szerintem nem rendelkeznek (legalábbis az általam belátható ideje) az önkormányzat mérete és forrásai alapján elvárható szakmai tartalommal. Az, amiket írt mostanában, az annak az indoklása (logikus és kerek indoklása egy szerintem zsákutcába vezető politikának), hogy ilyen szakmai tartalom kialakítását belátható ideig nem is tervezik. Én pedig többek között azzal érveltem, hogy ezt nem lehet gyorsan létrehozni. Vagy hogy ha például arra számítanak, hogy a humán rendszereket úgyis átveszi a főváros/az állam, akkor a Fidesz által vállalat feladatokkal szemben nem viselkednek felelősen. Tudja, hányszor olvastam az önökéhez hasonló okfejtést az elmúlt két ciklusban maszopos és szadeszes poltikusoktól, és általuk kinevezett apparátusi vezetőktől? Végül pedig, szerintem lövésük sincs arról, mi a különbség a hagyományos és valóban eléggé terméketlen bizottságosdi, és a hatékony szervezetfejlesztés között. Kb. a hetvenes-nyolcvanas években jár a fejlesztői kultúrájuk, és mint olyan, kétségtelenül ambíciózus és erőteljes.

Nem értem, legalábbis azt a részét biztos, ami a szakmai tartalomról szól. Innen úgy látszik ugyanis, hogy nem alátámasztott állítások vannak, ugyanakkor a részben ezekből fakadó kérdésekre nincsenek válaszok. És mindezt egy ember képviseli.

Konkrétan a Rév8-nak volt egy előterjesztése tavaly márciusban hajléktalan-ügyben (www.jozsefvaros.hu/tu_dokumentumok/931_20100331_jozsefvaros_hajlektalan_ellato_rendszerenek.pdf), amit mindenki megszavazott. Ebben szó van egy cselekvési terv elkészítéséről, melybe bevonnának minden érintettet (a határozat megnézhető: jozsefvaros.hu/onkormanyzat_testuleti_ules/51-20100331)

Ez akkor az értelmetlen bizottságosdi? És ha minden képviselő e mellett döntött, akkor mi van most? Vagy lehet, hogy kihagytam egy döntést? Ha igen, akkor bocs.

A zárójelek a linkek végén törlendők, úgy bejönnek az anyagok, sajnos elcsesztem a másolást.

T. vajdapeter!

Amit írok semmiben nem megy szembe a kerületfejlesztési stratégiával. Valamit valszeg félreértett.

Józsefváros hajléktalan-ügyeiben volt már testületi döntés - épp KB-tag hivatkozása az -, mégpedig egyhangú (25 igen).

Annak bizonyos pontjait most kiemeljük és népszavazásra bocsájtjuk.

Önök szeretnének nyilvános vitát folytatni vezető hivatalnokokkal, intézményi emberekkel. Mivel ezt nem tudják megtenni, ezért megkérdőjelezik az önkormányzat szakmai felkészültségét.

Nos, ez így összemosás. Az önkormányzat szakmai háttere az önkormányzat vezetésének dolgozik, nem Önöknek. A véleményük, tudásuk benne foglaltatik a kerületi politika aktusaiban.

Más dolog a kommunikáció és más a szakmai tartalom. Hogy kik és hol nyilatkozhatnak az Önkormányzat nevében, abban a Polgármester és a Testület dönt. Önöknek be kell érniük velem e hasábokon. A döntéselőkészítés politikai és szakmai folyamatai a döntéshozó szándéka szerint zajlanak, ugyanis az ő kizárólagos felhatalmazása és felelőssége ennek eldöntése.

A hatékony szervezetfejlesztés... Nos, a szervezet-elmélet egyik alapja, hogy nincs ideális szervezet. A létező szervezeti formák közül a körülményekre tekintettel kell kiválasztani a legmegfelőbbet. Ez történt és történik.

Vajdapeter nyugodtan gondolhatja erről, hogy elavult, ám ezzel épp a szervezet-fejlesztés egyik alapelvével megy szembe.

Mi itt elvitatkozunk - a magam részéről ezt kedvvel teszem - ám azt, hogy melyikünknek van igaza hatékonysági szempontból, majd a választók fogják eldönteni.

Szóval nincs válasz, fújjuk a felhőket, összemos, aki mondja másra. A döntés nem népszavazásról, hanem cselevési tervről szólt, de az ötletet elvitte a cica, minek tökölni, gondolták a döntéshozók, inkább megszavaztatjuk a népet.

A tanácsadó buksija nélkülöz minden társadalmi együttműködést, itt négy évig lehet csendben lenni, aztán meg legfeljebb szavazgatni. (Véleményem szerint ennél még az Ön által emlegetett 20 éves demokrácia is előrébb tart, de mindig voltak kerékkötők.)

Ha konkrétan a testületi döntés alapján elkészítendő cselekvési tervet keresem, merre lelem?

A tanácsadó épp társadalmilag együttműködik, mikor e hasábokon Önökkel vitatkozik;)

Mondom, hogy pont azt csinálják, amit általában a közgazdászok - ez csak példa, más szakmabeliekre vonatkoztatva - a politikusokkal.

Ha elfogadom amit mondanak, akkor jófiú vagyok, ha meg nem, akkor fúj.

A cselekvési tervbe belekezdtek, csinálják, ám épp ott rekedt meg a dolog, hogy mekkora is legyen az akkora... Ebben kell dönteni először.

@08.szabogabor: engem azért nem hagy nyugodni egy kínzó kérdés: mennyit is költ valójában a kerület a hajléktalanokra? Úgy mindennel együtt. Biztos van erre is kimutatás, ha már ezt csökkenteni akarjuk, nem? Hol vannak akkor a számszerű adatok?

Igen, ezt is mondja, sokadszor, de messze nem ott tartunk, hogy ki mit mond, hanem hogy hogyan (milyen módon, milyen előzményekkel, kiket bevonva, mit és hogyan modellezve, stb., stb.) hozódik mg egy döntés. Én nem gondolom, hogy ha a népszavazáson mások lennének a kérdések, örülnék, és nem kérdezném meg, hogy hogy a frászba kezdtek bele valamibe 14 hónap alatt (meg persze adódik a kérdés, hogy kik? A KT döntés szerint ott kéne ülni sokaknak):-)

De érteni vélem, hogy a lényeg helyett jobb egy kaptafa-helyzetet látni, egyszerűsít, könnyít a dolgokon.

@Lesley: A négyhónapos népszavazási kampányban a megfelelő időben nyilvánosságra kerülnek.

@08.szabogabor: nahát. ez nem nyilvános adat? nem az lenne mindenki érdeke, hogy mielőbb lássuk a számokat?

@bizottsagiirnok: Na igen, Önök azt szeretnék, ha úgy hozódnának meg a döntések, ahogy Önök gondolják, mi meg úgy gondoljuk, hogy úgy, ahogy mi gondoljuk. Ahol a kettő összefésülhető, ott rendben, ahol meg nem, ott maradunk a saját verziónknál.

A cselekvési terv munkáját némileg befolyásolja az azóta lefolyt három választás. A fővárosi hajléktalan-politika mostanában kerül kialakításra, ahhoz nem illeszkedő cselekvési terv pedig aligha hajtható végre. Mint tudja, a hajléktalan-ellátás törvényi szinten szabályozottan fővárosi és nem kerületi feladat...

Tévedni tetszik, ha közpénz, közérdekű, csak ki kell kérni, és - nem szabadon választható műfajként - ki kell adni. Egyébként írt már Ön egy nagy összeget valahol, csak meg kéne keresni.

És sajnos tele van hibával, amit "szakmai véleményként" próbál eladni nekünk. Ilyen volt a többezres bejelentkezés (megjegyzésemre néma csend), ilyen a mostani bejegyzésében a hatáskör leírása. Merthogy 1993 óta van erre törvény, ami jelenleg az átmeneti szállások és az éjjeli menedékhelyek fenntartását a Fővárosi Önkormányzat mellé rendeli (de meg lehet állapodni másképp), az utcai gondozást és a nappali melegedőket meg a kerületiekhez. Szóval néha a politika mellé nem árt a szakértelem. Nem veszélyes dolog az, nem kell tartani tőle:-)

@Lesley: Tudod Lesley, ha egyszer tényleg nekifognál valaminek az állandó és változó, közvetlen és közvetett költségeit tételesen kiszámolni, és ahhoz a megfelelő vetítési alapot képezni, akkor rájönnél, hogy egyszerű dolog valamit röviden megkérdezni, ám sokak sok munkáját igényli a tényszerű válasz.

Tedd föl még azt a kérdést is, hogy hogy áll mostanában a világgazdaság, és sürgesd a választ rá. Biztos percek alatt megkapod...

Az önkormányzatok költségvetési struktúrája intézmény-alapú és csak projekteknél feladat-alapú. Egy más bontású adatsorból kell valós számokat prezentálni, ez pedig nem kis munka.

Mint mondtam, a megfelelő időben tényszámokat fogunk nyilvánosságra hozni.

@08.szabogabor: De most komolyan, miért beszélsz mellé? Ha már elhangzott a "sok pénz megy el rá, spóroljunk vele", akkor biztosan megvannak a számok.
Vagy nincsenek, és a polgi csak vetít?

@bizottsagiirnok: Hát akkor kérje ki. Attól, hogy nem értenek az önkormányzat költségvetéséhez, hogy nagyjából dunsztjuk sincs, mit ír elő az Államháztartási Törvény, próbálkozni még lehet.

A többezres bejelentkezésre írt érve nem volt ellenérv, ugyanis attól, hogy - természetesen - szabályozott módon történnek a lakcímbejelentések, az eddigi szabályos gyakorlat szerint is be tudott hozzánk jelentkezni minden hajléktalan, aki akart.

A hajléktalan-kérdés hatásköréről mindjárt, tényszerűen...

@Lesley: Hát persze Lesley, nincsenek számok, nem is lesznek, nem is költünk erre semmit, meg semmire se.

Körülbelül tudjuk, mennyi az annyi - ezt már írtam, százmilliós nagyságrend - a tételes számokat pedig nyilvánosságra fogjuk hozni, mikor meglesznek.

Kikérem, ha gondolom, köszönöm:-)

A lakcímről itt egy hosszas anyag, csak hogy lássa, tényleg nem oly egyszerű minden, hogy egy mondatban idecitálja, mint az "igazságot": www.diszpecserportal.hu/component/content/634.html?task=view

A Főváros ellátási kötelezettségéről...

A Szociális Törvény 1996 decemberi módosítása, - az 1996. évi CXXVIII. Tv. - tulajdonkép-pen tudomásul véve a kialakult helyzetet, a szállásnyújtással járó ellátási formákat biztosítását a Fővárosi Önkormányzat kötelezettségévé tette. Ettől eltérő szabályozással, de szintén ellátási kötelezettséget ró a Fővárosi Önkormányzatra a Szociális Tv. 7.§-a, mely szerint a települési önkormányzatot illetékességére tekintet nélkül ellátási kötelezettség terheli, ha az ellátás elmaradása a rászoruló életét illetve testi épségét veszélyezteti.
Ennek értelmében a Fővárosi Önkormányzat is köteles ellátni a hozzá forduló hajléktalan személyeket is, amennyiben ellátásuk más módon nem oldható meg és a fenti törvényi feltéte-lek fennállnak.

Mos nem írt ám mást, mint én:-) A nappali melegedő és az utcai szociális munka pedig az alapellátások közé tartozik, ezért kerületi feladat.

Apró megjegyzés, hogy Tarlósék bárhol csinálnak bármit, az kerületet is érint.

De jeleztem már többször, magam is megfontolandónak tartanék változást, ezen tehát nem vitázunk.

És jó helyen nézi, először a törvényi szabályozáson lenne érdemes módosítani.

@bizottsagiirnok: Bármily furcsa, láttam már ezt.

Ha azt elmagyarázná nekem, szegény szakértelem-mentesnek, hogy mindez hogy teszi lehetetlenné azon hajléktalanok kerületünkbe való bejelentkezését, akik be akarnak jelentkezni, azt megköszönném. De tényleg.

Ha félreérthető, akkor az előzőm a Győri Péter féle útmutatóra és annak Ön által berakott linkjére vonatkozik.

Ha egy rendszer működik, és ennek része az okmányiroda, ami a jogszabályoknak megfelelően dolgozik, akkor bonyolult ugyan, de nem csak attól függ (sőt elsősorban nem attól), hogy ők be akarnak-e jelentkezni. Ha boldog-boldogtalan ki- és bejelentkezik össze-vissza, az persze más helyzet. De ez már nem rendszer.

Az egész lakcím-probléma arról is szól, hogy elég esetleges, az okmányirodákon kitől mit, hogyan kérnek, és a szereplők (intézmények is) nem mindig tesznek eleget a be- és kijelentési feladatuknak. Én két kerületet ismerek, ott sikerült egyeztetni, és valamiféle rendszert kialakítani, ott a több ezer biztos feltűnne.

Na, ha ezt most én írtam volna, már kapnám, hogy mellébeszélek, meg nem a kérdésre válaszolok, vagy nem válaszolok egyáltalán:)

Szóval...

Ha ma, itt nálunk a kies Jozefstadtban egy szegedről idejövő hajléktalan be akar jelentkezni, sikerül-e neki?

(Egyébként meg köszönöm a válaszát.)

Attól függ, hol-milyen címe van máshol, meg milyen kerületi intézményt vesz igénybe mennyi időre. Sajnálom, nem tudok konkrétabb lenni a szabályozás miatt:-) Igyekszem pedig.

De a kérdésnek az a része is érdekes, hogy ő most akkor hol illetékes mint ügyfél? (Van, ahol ezt egyértelműen megoldják, például a csehek, ott mindig az utolsó - nem intézményes - cím az illetékes, oda számlázhatnak is ellátási költségeket bizonyos feltételek teljesülése esetén.)

Oké, kösz.

Egy kis színes, bár elég ronda színű...

Tudunk pár olyan vidéki önkormányzatot - nem kistelepülésit - ahol vonatjegyet vesznek a hajléktalannak és elirányítják, hogy hol találja a nyóckert, merhogy ők - mármint hogy mi - foglalkoznak a problémával...

Valóban ronda, meg elég felelőtlen a polgárukkal is.

Tisztelt Szabó Gábor! A következőket idézi Ön:
"A Főváros ellátási kötelezettségéről...

A Szociális Törvény 1996 decemberi módosítása, - az 1996. évi CXXVIII. Tv. - tulajdonkép-pen tudomásul véve a kialakult helyzetet, a szállásnyújtással járó ellátási formákat biztosítását a Fővárosi Önkormányzat kötelezettségévé tette. Ettől eltérő szabályozással, de szintén ellátási kötelezettséget ró a Fővárosi Önkormányzatra a Szociális Tv. 7.§-a, mely szerint a települési önkormányzatot illetékességére tekintet nélkül ellátási kötelezettség terheli, ha az ellátás elmaradása a rászoruló életét illetve testi épségét veszélyezteti.
Ennek értelmében a Fővárosi Önkormányzat is köteles ellátni a hozzá forduló hajléktalan személyeket is, amennyiben ellátásuk más módon nem oldható meg és a fenti törvényi feltéte-lek fennállnak."
Nos, hogyan felel meg akár a főváros, akár a kerület az ellátási kötelezettségének, a jelenlegi viszonyok között? Nem hiszem, hogy nincs tudomása arról, hogy a hajléktalan szállók várólistával üzemelnek, a beteg hajléktalanokat (közterületen élőknél életveszélyes helyzet!) fogadó intézmények pedig csurig vannak évek óta. Fiatal betegeknek egyetlen perspektíva a szociális otthon, amelyeknél szintén több év a várakozás. Miről beszélünk? E makacs tények ellenére is a kerületi vezetés tűzzel-vassal irtja, bünteti a legelesettebbeket. A népszavazásról csak annyit, hogy az nem vezet sehová, ha Kocsis Máté olyan kérdéseket tesz fel, ahol az egyik lehetőség alapjogokat sért. Ilyen alapon bármely népcsoport likvidálható lenne a jövőben. Csak remélni merem, hogy nem lesz népszavazás az "akarunk-e zsidókat...", "akarunk- e cigányokat?", "akarunk- e rokkantakat?" kérdéskörben is. Mi lesz a következő arculcsapása az emberi jogoknak? Döbbenetes, hogy a Polgármester feljogosítva érzi magát erre. Tragikus ez a fokú érzelmi infantilizmus. Nem lenne inkább megoldás munkát és lakhatást adni az önmagukat eltartani képes lecsúszottaknak? A kerületben többszáz lakás üresen áll, amik fenntartási költsége 20 millió Ft/hó terhet ró az Önkormányzatra. A Polgármester 240 milliót szélnek ereszt évente, ahelyett, hogy hasznosítaná a lakásállományt. Ez persze nem pazarlás. Tessék összevetni a hajléktalan ellátás kerületre rótt terheivel, máris szebb lesz az eredmény. Az igazi bűn az, hogy a kerületi vezetés _ igen átlátszó módon - feszültség- és gyűlöletkeltésre használja fel ezt a problémát, holott önmaga is képes lenne a kivezető utat megmutatni sok száz rászorulónak. Természetesen érvényes ez a Fővárosi Önkormányzatra is. Egyúttal kérem, hogy e "történelmi népszavazásnak" szíveskedjen a Hivatal is megadni a jelentőségét! Leginkább oly formában teheti ezt, ha az utóbbi 3-5 év hajléktalan ellátással kapcsolatos kiadásait publikussá teszi. Nem másért, mint hogy a névtelen tömeg, aki most minden elégedetlenségét és sérelmét az ítélkezés jogával kívánja kiélni - előbb elgondolkodhasson azon, hogy mennyire hiteles ez a cirkusz.

T. prokontra!

Mindegyik Ön által említett probléma már megtárgyalásra került valamelyik kerületi blogon.

Ezek: 8ker.blog.hu, mszp8.hu és az itteni. Amire már egyszer válaszoltam, azt máshol nem ismétlem el, kérem, keresse meg a fenti helyeken írt bejegyzéseimt akár az üres lakások valós céljával, akár a hajléktalanokra fordított összegekkel, akár az "alapjogokkal" kapcsolatban.

Tisztelt Szabó Gábor!

Mint írja, az üres lakásokat a kiköltöztetésre váróknak tartják fenn. Hát... Ön tudja, mihez adja nevét. Jómagam egy épületen belül 3 lakást látok pusztulni két éve. Az egyik már garantáltan lakhatatlan.
Más: a lebontott házak helyén felszabadult értékes belvárosi telkek árából nem futja a bérlakások pótlására? Bizonyára nem piaci ár alatt értékesíti ezeket az Önkormányzat.
Megint más: nyomatékkal kérem, hogy a hajléktalan ellátásra fordított adatokat 3-5 évre visszamenőleg szíveskedjenek publikussá tenni! Közérdekű adatok lévén jogos igényünk a lehető legrövidebb időn belül látni a számokat. Köszönettel!

@prokontra: A lakásokkal kapcsolatban írt a Lesley blogra is, ott válaszoltam.

"Nyomatékkal" kérem...

Ez humornak veszem, bocs. A névtelen nick, nyomatékkal kér bármit. Ugyanmár.

Névvel, személyesen, a törvényben előírtak szerint kérhet tájékoztatást bármely közérdekű ügyben, illetve elvárhatja, hogy a törvényi szinten kötelező írásos tájékoztatásokat a nyilvánosságban elérhesse.

Ám pluszmunkát az Önkormányzatnak nem adhat. A normál működés során keletkező adatok nyilvánosak, a hajléktalanok teljes költsége, mint poolozott adat, azonban nem normál működés során keletkezik, hanem vezetői döntés következtében kerül összeállításra a más logikájú kerületi költségvetés bizonyos részeinek átszűrésével. Ha majd az meglesz, nyilvánosságra hozzuk.

@08.szabogabor:
Tisztelt Szabó Gábor! Névvel, személyesen, törvényesen fogom kérni az adatokat. Akár Öntől is - amennyiben a hivatali gőg nem akadályozza ebben.

Adatkéréshez (mit, kitől, milyen határidővel, stb.) infók vannak itt: tasz.hu/informacioszabadsag/egyszeregy

Egyébként nehéz ez, mert az érvelés szerint a polgárnak el kéne fogadnia egy adatot (esetünkben összeget) csak úgy bemondásra (hiszen leírták, most meg azt olvasom, hogy még nincs meg a kiszűrés).

@bizottsagiirnok: Azt is írtam, hogy becslésünk van róla, de nyilván saját érdekünk is, hogy részletes adatot prezentáljunk.

Az ember a különböző kérdéskörök során sokszor találkozik olyan költségnemekkel, amik összefüggnek, összefügghetnek a hajléktalansággal. A rutin ebből összerak egy körülbelüli költséget. Bármire igaz ez.

Ha azt mondom, hogy 200 milliárdos a városrehab, akkor az lehet, hogy 202, lehet hogy 198, ám ez aligha jelent érdemi pontatlanságot.

Ha azt mondom, 20 milliárd forint a kerület évi költségvetése, akkor hasonló módon rá lehet szőrszálhasogatni pár százmilliót, ugyanis folyamatosan, de az 5%-os hibarátán nem túlmenően változik a főösszeg.

Ha Öntől, mint hajléktalanügyi szakembertől megkérdezném most, hogy hány hajléktalan él Budapesten, akkor életszerűségi okokból aligha várnám el, hogy pontos számot mondjon...

@prokontra: Amíg nincs tételes adta, addig tőlem azt a választ fogja kapni, amit eddig: százmilliós nagyságrend. Ha lesz tételes adatsor, azt nyilvánosságra hozzuk, amíg meg ilyen nincs, addig hiába kér nem létező adatot.

08.szabogabor: Igaz (mármint a hajléktalanszám), és ha a metódus is nyilvános lesz, sokat segíthet a gondolkodásban.

@bizottsagiirnok: Épp azért nem kapkodjuk el, amit Ön ír. Vannak olyan költségelemek, amik könnyen beazonosíthatók - közterületi intézkedések kapacitás-igénye, bérleti-díj kedvezmények, közvetlen és közvetett támogatások. Ezek számai viszonylag pontosan meghatározhatók, és metodikailag is nehezen lesznek vitathatók.

De pl. az opportunity cost már más kategória lesz, pedig hát a kiesett bevétel éppúgy kiadás, mint a tényszerű pénzköltés. A hajléktalan-sűrűség adott területeken nem engedi felértékelődni az ingatlanokat. Következményként alacsonyabb a beruházási kereslet, a helyiségek iránti igény és a többi.

Nyilvánvaló, hogy ez ugyanúgy költség, ám ezt lesz a legnehezebb kiszámolni. Ebben a kategóriában bármit is fogunk közzétenni, az biztos mind metodikai, mind összegszerűségi szempontból kritika tárgya lesz. Megpróbáljuk tehát minél jobban körbebástyázni az eljárást.

Szerintem is fontos, hogy ezt jól, pontosan és nyilvánosan tegyük. A vitában ugyanis kiérlelődhet egy közelfogadott számolási metódus, és az másnak is hasznára válhat.