8kerbloggertárs mai posztjában bemutat egy határozatot, melyben kövön üldögélés miatt figyelmeztetésben részesítenek egy hajléktalan polgárt, aki elmondása szerint 9 éve lakik életvitelszerűen közterületen, "idejének nagy részét a pályaudvar környékén él". Jelentsen ez bármit is.

Nem értem, a határozatnak miért része az érdektelen kilenc év, nem értem, miért várjuk el emberektől, hogy ne üljenek le, nem értem, minek ez a baromság.

És különösen nem értem, hogy amikor a Keletiben a nemzetközi vonatokról leszállókat taxisok támadják meg a vagonok ajtajaiban, amikor az egész úgy néz ki, mint egy rakás szerencsétlenség, se rend, se pontosság, de még egy hallható hangszóró sincs, akkor miért a kövön üldögélés vált ki a hatóságokból cselekvési és határozathozatali kényszert.

Megjegyzem, már az előző napi cigaretta-csikkes poszt sem volt sikkes, mert van ennél nagyobb gond, kicsit olyan, mintha az autópályán a 135-tel száguldókat kergetnék a gyors nagy autók helyett. De akkor legalább formálisan igaza volt az intézkedőnek, aki csupán hülyeséget csinált, most viszont ez már vicc. 

Vagy lázadjunk úgy, hogy mindenki üljön kőre, majd mondja azt, hogy életvitelszerűen Pesten él, van lakása, csak fáradt, és várja meg, lesz-e figyelmeztető határozata? Ha nem, keseredjen el, hogy ő már erre sem méltó, ha igen, legyen rá büszke? Ugyanígy ciki a pisi-kaki büntetés ott, ahol nincs vécé, de persze erről is ezerszer volt szó. Remélem vicces ügyvédek  majd kérnek orvosszakértőt a halaszthatatlan szükség utólagos megállapítása érdekében...

Szégyen.