A teljes hírszerzős véleménycikk máshol, egy sok adatot tartalmazó részlet belőle pedig itt a blogon is. Persze minden rendben van, csak folyik a felesleges és káros hangulatkeltés.

"- A reálbérszínvonal továbbra is az uniós átlag ötöde, eközben az árak számos területen már utolérték az uniós plafont. A 2500 eurós német bruttó átlagbérhez mérten a magyarországi bruttó átlagbér csak 700 euró.
- A minimálbér összege 2011-ben 78.000 (nettó 60.600) Ft volt, ami 2012-ben a gyermektelen munkavállalók esetében 93 000 (nettó 60 916) forintra emelkedik.
- Tavaly Magyarországon egymillióan éltek mélyszegénységben, hárommillióan a létminimum szintje alatt, további három millióan pedig létminimum közeli szinteken. (létminimum 71736 Ft).

- A legelmaradottabb, ún. szegény vidékeken (Nyírség, Békés, Baranya, Borsod) az évtized elején a gyerekes családok körében az országos átlag 2-3-szorosa (50 százalék) volt a szegények aránya. 2009 és 2011 közt viszont ez az arány 62 százalékra emelkedett.
- Napjainkban a mintegy 3200 településnek már csaknem a fele (1400) a "hátrányos falu" kategóriába tartozik.
- Tavaly két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke 228 334 forint volt havonta. További létminimumszintek: 1 felnőtt  78 736 Ft, 1 felnőtt 1 gyermekkel 129 914 Ft, 1 felnőtt 2 gyermekkel 169 282 Ft, 2 felnőtt 137 788 Ft, 2 felnőtt 1 gyermekkel 188 966 Ft, 2 felnőtt 3 gyermekkel 259 829 Ft, 1 nyugdíjas 70 862, 2 nyugdíjas 122 041 Ft. A hivatal becslése szerint ma 3,7 millió ember (a lakosság közel 40 százaléka) él a fentieknél alacsonyabb jövedelemből.
- Hazánkban az öregségi nyugdíjasok száma év elején 2 100 537 volt, az ellátásuk átlaga pedig 97 090 forintot tett ki. -Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál összesen 260 227 darab 30 ezer forint alatti tételt tartottak nyilván. A korhatár alatti rokkantsági nyugdíjasok száma ugyanakkor 339 628 fő volt, ők havonta átlagosan 69 973 forintos ellátásban részesültek.
- A munkanélküliek száma lényegében megegyezett az egy évvel korábbival (462 ezer fő),amely 10,7 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett.
- A KSH adatai szerint hazánkban kb. 2,5 millióra tehető az inaktívak száma. Közülük 40% korhatár alatti nyugdíjas, 30%-a tanuló, 10%-a gyermekgondozási támogatásban részesül, 20 százalék (350-400 ezer ember) pedig semmilyen ellátásban sem részesül.
- A közmunkáért fizetett összeg (73 500 Ft) 2010-ben még megegyezett a minimálbérrel. A közfoglalkoztatási törvény 2011 augusztusában viszont már csak bruttó 57 000 (nettó 40 ezer) forintot írt elő. A kormányzati szakértők azonban ezt az összeget nem találták elég alacsonynak ahhoz, hogy munkavállalásra ösztönözzön. Ezért 2012. január 1-jével újabb 20 százalékkal, bruttó 45 600 forintra csökkentik a teljes munkaidős közfoglalkoztatásért fizetett összeget. Ennél még nagyobb mértékben csökken az az összeg (42 000 Ft), amelyet - a gyerekek számától függetlenül - egy család kézhez kaphat munkanélkülisége, illetve szegénysége okán.
- Tavaly már kb. félmillió ember élt szegénytelepeken.
- Magyarországon 2,2 millió gyermek közül 430 ezren nagyon szegénynek tekinthetők. A szegénység valamilyen formában mintegy 750 ezer gyereket érint ma Magyarországon. Közülük minden ötödik gyerek él olyan családban, ahol nincs aktív kereső. 200 ezren semmiféle támogatást nem kapnak.
- Egyes régiókban, elmaradottabb megyékben az átlagnyugdíj mindössze négy-ötezer forinttal magasabb a létminimumnál, de a családok jelentős részénél az átlagkereset is csak a létminimumon való megélhetéshez elég. A gyermeküket egyedül nevelő szülőknél a jövedelem pedig alatta is maradt a létminimumnak.
- Magyarországon ma minden negyedik ember mondja azt, hogy a jövedelme nem elég a megélhetésre.
- A magyar lakosság 26,5 %-a (EU 9,5%) minőségi éhező, ami azt jelenti, hogy étkezései során nem fogyaszt legalább kétnaponta húsféléket, minimális mennyiségű zöldséget, gyümölcsöt, tejtermékeket.
- Magyarországon a felnőtt korúak közel fele él egyedülálló (szingli, elvált, özvegy) háztartásban.
- S végül egy adatpár a szegényekről és gazdagokról: az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének vizsgálatai alapján a négy és fél millió hazai adózó közül a legjobban kereső háromtized kezében koncentrálódik a bevallott jövedelmek hetven százaléka. Ugyanakkor Magyarország magánvagyonának a 48 százaléka a lakosság 3 százaléka tulajdonában összpontosul, 9,7 millió ember pedig a maradék 52 százalékon osztozik."