Hetek óta tervbe volt véve, tegnap este óta meg túl vagyok rajta. Előtte jobb volt, mert elképzeltem valamilyennek, aztán jócskán másmilyen lett.
Nem szerettem, hogy a nyomorhoz a rendezetlenség és az elképesztő kosz társult, no meg a szenvedélybetegségek változatos formái, nem szerettem, hogy a didaktikus - egyúttal vállalhatatlan - rendőr mondandójához nagyon hasonló - és szintén vállalhatatlan - módon egy "érdemes", dolgozó családdal kellene rokonszenvet éreznem.
Nem értettem az iskolai öltözői agressziót, hogy az anyánál miért merül fel többször a piálása (amit közben nem látok), és hogy miért mondja a fiának, hogy még jól hazudni sem tud. A kocsma előtti agressziót sem nagyon.
Tetszettek a homlokra-puszik.
És este óta az egész filmet nem értem. Jó szándék, kövek, melyek valahova vezetnek.
Utolsó kommentek