A tegnap délutánt - sőt az elmúlt másfél hetet - nézve az egyik legigazabb mondás.
Konkrétan: épp egy bankautomata elől hív (f)el telefonon egy fiatal (hangú) rendőrnő, aki hosszan próbál meggyőzni arról, hogy valami nem bűncselekmény, mert elkövetője nem akarattal követte el. Abszurd pillanatok, nem értettünk egyet, én "sztorit" már régóta nem veszek meg ilyen könnyen (nem a rendőrét, az elkövetőét), részletesen érveltem időről, napokról, hazugságokról. Folyt. köv.
Telefonletételt követően vissza a bankba, ahol a kártyámmal épp a "nembűncselekmény" helyrehozása miatt vettem ki pénzt. Azaz vettem volna, mert kártya be, majd ki, pénz levonva, de a gép nem adja ki. Aztán hosszas panasz, a pénz kivéve pénztáron keresztül, az ügy még folyamatban. A pénz meg kéne.
Ehhez képest az esti abszurd - családi esemény rengeteg résztvevővel, köztük egymással ismerkedő meleg, gárdista (vagy, nem és) szereplőkkel - teljes nyugalomban telt el.
Utóbbitól tartott leginkább a KB-tag, de az ördög megoldotta. Most már mehet szarni máshova, csak egyet kérek, maradjon Európában.
Utolsó kommentek