Most persze írhatnék a miniszterről, aki sokfélét mond, meg a díjazottról, aki hőssé válik, és a többiekről, akik nyugtalanul várják a postást, és így tovább. De ez nem egy tanmese, ahol "minden jó, ha jó a vége". Hanem kishazánk 2013-ban, és inkább nem részletezem, mert már képernyőre vetni is végtelenül ciki. Hát még csinálni.
Csak el ne felejtsük.
Utolsó kommentek