Jelentem, én voltam az első civil, (mondhatnék takarítót is, mert szoktam néha) aki a mostani polgi alatt először szólalhatott fel a tekintetes képviselő-testület előtt, és csak azt mondhatom, hogy a dermedt csend és a néma hallgatás közti tágas mező, ami tétova szavaimat kísérte, valahogy mégis beszédes volt.

Láttam, ahogy a képviselők, akik a némi furfanggal eléjük csempészett terjedelmes petíciónkat - urukra sandítva - zavartan tologatják ide-oda, és arcukon egyáltalán nem mutatkozott a "megokosodásnak" még halvány jele sem, s inkább kissé megnyúlt képpel pillogtak jobbra-balra.És hadd mondjam el, hogy én pedig a nagy ravaszul kieszelt hatásosnak gondolt mondókámmal úgy éreztem magam, mintha egy ravatalozóban mondtam volna lelkesítő toborzót, vagy mint egy vak, aki véletlenül némafilmet kölcsönzött ki.

Tamás, légy kíméletesebb szegény képviselőinkkel, akik szemmel láthatóan felszabadult derűvel ragadtak kapát és gereblyét; igenis végre nem kellett szoronganiuk, hogy pl. tévedésből rossz gombot nyomnak, vagy - ami még rosszabb - kicsúszik egy őszinte szó a szájukon. S a sokszor szemükre vetett vád, - miszerint "nem mennek a nép közé,"- is menten szertefoszlik, hiszen lám, krumplis pogácsával fogadják őket, a kákán is csomót kereső civil bagázs "legnagyobb bánatára."

Persze a "helycserés támadásra" szóló ötletedet én is lelkesen támogatnám, sőt - pusztán a helyzet további hitelességének fokozása miatt - ki is egészíteném. Azzal ugyanis, hogy e kedélyes csere akció idejére - pusztán a jobb átélhetőség miatt - a két résztvevő csoport cseréljen életmódot és -lehetőséget is egymással, És nemcsak a piszkos anyagiakra gondolok, de pl. arra, hogy menjen a képviselő a képviseltje lakásába legalább arra a csöpp időre, amíg e kedélyes játék tart, és persze viszont.

És akkor teljes valójában átélheti azt, amit mindig is állít - hogy ugyanis mennyire átérzi ő a "nép helyzetét" - melyet híven szolgál. Igen, akkor eltűnődhet, hogy ha már az ezerwattos zenétől még hajnalban is ébren, kicsit szédülten kiszól, eleget tegyen-e az orális szexre való barátságos felhívásnak, vagy - a dugásnak egy egyszerűbb módját választva - füldugó után néz.És akkor, - biztosan állítom ezt - egyenesen megváltásnak érezné a másnapi szabad levegőn végzett munkát, hisz' a "nagytanácsteremben," félholtan az átélt izgalmaktól, csak elnyomná a buzgóság.

És arról pedig most ne essék szó, hogy érezné magát a "bérlőtárs," mondjuk a kies Lujza u.20-ból, a tágas, polgári józsefkörúti apartnanban, ahol csak zavarná a légkondi zümmögése, (vagy nem zümmög?) és hogy finoman megszólnák, amiért szétköpködi a szotyit. Elvégre lakóház ez, és nem holmi futtballstadion, mondanák háborogva...

Nahát. Szóval, higgyétek el barátaim, jól van ez így ahogy van, s míg lószar van, veréb is lesz hozzá, és az ég szerelmére, csak azt ne kérdezzétek, jól van-e ez így,mert nem szeretnék olyan képet vágni, mint egy "tartózkodó" képviselő a testületi szavazáskor...