Volt egy poszt nemrég a hazai évnyitásról, meg a kanadai évzárásról. Jött rá onnan - az okleves gyermek családjából - néhány mondat, ide illik:
"Most olvastam az évzárós leírást a blogodon. Csak eszembe jutott, hogy évnyitó egyáltalán nem volt, odaballagtunk az új tanító nénihez az udvaron, aki megkérdezte, hogy a gyerek készen áll-e az iskolára. Persze a válasz igen volt (hiszen nem egy militarista pszicho-terror házába vittem). Mondjuk eltöprengtem mi lett volna, ha a válasz ellenkező lett volna, de valószínűleg akkor megkérdezte volna a tanító néni, hogy mire volna szüksége ahhoz, hogy készen álljon, és egy asszertív válasz után segítette volna a gyereket, hogy eljusson lélekben is az iskoláig. Szívás mi, hogy minden évben újfajta vezetési stílushoz kell alkalmazkodjanak, új osztálytársakkal újfajta csapattaggá kell váljanak. Ja, és az orosz gyerekeket azonnal ki lehetett szúrni, mert a fiúk ünneplőben (zakó, fehér ing, stb.) voltak, és a kislányok hajában ruhájukkal harmonizáló, eltúlzott fehér masnik díszelegtek. Hát hiába, na...a szüleik egy másik rendszerben szocializálódtak."
Utolsó kommentek